Rejtő Jenő

 

Rejtő Jenő

A ponyva- és kabarékirály

 

Idén ünnepeljük Rejtő (Reich) Jenő (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. - Ukrajna, Jevdokovo, 1943. január 1.) születésének 111 éves évfordulóját.

Rejtő Jenő

 

Rejtő Jenő életrajza

 

1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron (1876–1951), bonyhádi születésű (papír)kereskedő, tisztviselő, édesanyja Wolf Ilona (1879–1944 k.). Bátyjai Lajos („Lali”, utóbb Egri Lajos – sakkmester, szakíró, 1902–1952) és Gyula („Gyulus”, később dr. Révai Gyula jogász, versenybridzs-játékos, 1903–1976). Írói névként a Rejtő nevet választotta magának – hivatalosan soha nem magyarosított (bátyjai is csak a világháború után). Egykori szülőházukat (Izabella tér 5, utóbb Hevesi Sándor tér 5, 2001 óta Rejtő Jenő utca 6, a pontos lakcím: 1. emelet 9. szám) ma emléktábla díszíti. A házzal szemközt található a Pesti Magyar Színház, így feltehetően a gyermek Reich Jenő innét szerezte az első impulzusokat, melyek az operettek és a kabaré világába vezették (családjában nem volt előzménye a művészlétnek, mindkét ágon egyszerű, szegény, részben vidéki felmenőkkel rendelkezett).

Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg. Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyarból, németből és történelemből jó volt, de a többiből általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Így sem szakmát, sem érettségit nem szerzett. Megismerkedik Rózsa Jenő bokszolóval, az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is eljár. Ekkoriban már magas, izmos alkatú (egy fennmaradt fotó tanúsága szerint termetre több mint 190 cm lehetett, egy fejjel volt magasabb környezeténél). Egyik edzésén edzője, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörte az orrnyergét. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még a Spárta és az FTC edzésére is bejárt, ekkor abba kellett hagynia az edzéseket.

Rejtő Jenő élete

19 éves kora körül színésznek tanult Rákosi Szidi (1852–1935) színitanodájában: átlagos tehetségű, ki-kimaradozik, „Szidi néni” haragszik rá (minderről a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött, felerészt kiolvashatatlan Rejtő-naplóból értesülhetünk). Az 1924. januárjában tartott vizsgaelőadáson (Molnár Ferenc: Az ibolya) nem arat különösebb sikert – az előadásról fényképes híradás jelenik meg (Színházi Élet 1924/5)

Ez egyszersmind első sajtómegjelenése, fotóval kísérve (melyen gyakorlatilag felismerhetetlen: jelmezben, elmaszkírozva ül a jobb szélen). A nyilvánosság előtt először itt szerepel írói nevén.

Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott.

Színészként később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. A legenda szerint (ami természetesen nem igaz) egy előadáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette a korszak híres színészét, Törzs Jenőt, mennie kellett a színháztól.

 

Rejtő Jenő utazásai és írói pályafutásának elindulása

Rejtő Jenő útlevele


Az 1924–27 közötti esztendőket homály fedi, valószínűleg csak teng-leng, kallódik (míg bátyjai tanulnak és szakmát szereznek: Lajos könyvelő, Gyula elvégzi a budapesti jogi kart, ügyvéd lesz), szülei tartják el. 1927 júliusában riporteri állásért folyamodik (ennek kapcsán keletkezik egyetlen ismert önéletrajza, mely számos csúsztatást tartalmaz), ám azt nem kapja meg.

Nemsokára útra kél: Nyugat-Európában csavarog (Bécs, Berlin, Svájc, Németország), alkalmi munkákból él – egyfajta önként vállalt „nyomorkörút” ez: az élet teljességét-mélységét, az emberi természet kendőzetlen megnyilvánulásait akarja megismerni (ennek kapcsán elvetődik pár napra Észak-Afrikába is – ez akkoriban francia gyarmati terület –, a közhiedelemmel ellentétben azonban sem itt, sem másutt nem lépett be az Idegenlégióba). Eredeti tervei között szerepelt, hogy kitanulja a színházi rendezés, a revümenedzselés szakmáját (állítólag eljutott Max Reinhardtig, de gyakornokként nem volt türelme az okuláshoz), ám mint oly sok mindenbe, ebbe is beletörik a bicskája. Családja időközben elszegényedik (kitör a nagy gazdasági világválság, apja elveszti élelmiszer-kereskedői állását), szülei Abbáziába, majd az olcsóbb Crikvenicába költöznek – nem utolsó sorban a mama egészségi állapota miatt. Európai kalandozásáról az először 1997-ben hagyatékból kiadott Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című (részben fiktív) útinaplójából értesülhetünk, melyet 1931-ben tisztázhatott le.

1930 nyarán tér vissza nyugati körútjáról, majd ez év őszén szerkesztésében jelenik meg a Nagykörút című bulvárlap, mely csak egyetlen számot ér meg – a kezdőtőkét gyermekkori barátja, Buttola Ede dzsesszmuzsikus, szaxofonos, zenekarvezető, dalszerző adta, akivel egy házban laktak. A kiadvány gyenge kivitelű, hevenyészett szerkesztésű (az oldalszámozás teljesen hiányzik belőle!), főképp Nádasi Lászlóval, a későbbi kabaré-szerzőtárssal írták tele. Tartalmát tekintve zömmel aktuális pletykákról, a pesti éjszakai élet figuráiról és celebjeiről intimpistáskodik, de saját nevén közread egy miniponyvát (A menekülő leány – a későbbi tízfilléres regénykéket előlegezve), A lélekelemzésről című ismeretterjesztő írást a pszichoanalízisről (mely egész életében érdekelte), valamint név nélkül egy „technoesszét”: Az új tárgyilagosság meglepően intellektuális írás, korának jelenségeiről, technikai-művészeti jelenségeiről filozofál (összhangban az Art déco és a Bauhaus stíluseszményeivel, elvárásaival – gép és ember viszonya, forma és funkció relációja: „korunkban végre teljesen fedik egymást gyakorlat és ihlet”, „egy autón semmi feleslegeset sem találunk és mégis szép”, „a legnagyobb szerelem legművészibb leírásánál is szebb egy hatalmas lendítőkerék, egy óriási turbina”, „A világon a legszebb, legremekebb művészi alkotás maga az ember.” stb.).

1931 februárjában „az ismert fővárosi társaságbeli fiatalember” halálhírét keltik: több lap is meglebegteti, hogy öngyilkos lett (a Dunának ment). Ennek kapcsán Karinthy Frigyes is ír róla: kérleli, hogy jöjjön haza – ismeretségük ekkortájt kezdődhetett, és az atyai jóbarát élete végéig kitartott (Rejtő is látható Karinthy utolsó, életében készült fotóján a siófoki strandon, Salamon Béla és egy ismeretlen társaságában). Elképzelhető, hogy együtt ötölték ki ezt a „sajtócsínyt” (korabeli mediahacket), Rejtő népszerűségének megalapozása céljából.


1932-től mint kabarészerző tűnik föl Budapesten: gyermekkori barátja, Nádasi László lesz legfőbb szerzőtársa. Első sikerük a Gangster-idill (címváltozat: Al Capone otthon, 1932).

Egyre sikeresebb színpadi szerző, a bohózatokon, jeleneteken, kabarékon és villámtréfákon túl operett-librettókat is ír: a darab cselekményét, szüzséjét jegyzi, míg a dalszövegeket másvalaki (legtöbbször Kellér Dezső), a zenét ismét más. Egyik legsikeresebb művét, az Aki mer, az nyer című „nyári operettet” (zeneszerző: dr. Sándor Jenő) 1934-től csak Pesten mintegy százötven alkalommal adták elő (Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével), majd vidéken is, számtalan helyen. A Tévedésből jelentik posztumusz kötet (1988) több mint 120 jelenetét sorolja föl, de még ennél is többet írt (és mintegy tucatnyi operettet) – azonban ezek mintegy felének elveszett a szövege, csupán címüket ismerjük korabeli említésekből (bővebben lásd még Alpár Ágnes: A cabaret. A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944). A zsidótörvények nyomán számos pályatársának is bedolgozik "négerként", így számos művet (részben) mások neve alatt jegyez.


Rejtő Jenő ponyvaregények


A színpadi művek mellett kezdett kisponyvákat írni, melyek „filléres regény”, tízfilléres ponyva(novella) formájában láttak napvilágot, saját nevén. Első alkotása e téren A párisi front – még a Nyíl regényújságban jelenik meg (1932. július 28.), majd 20 db kisponyvát a Világvárosi Regények sorozatban (Literária Kiadóvállalat) ad közre 1934–1940 között. Az utolsó füzetes regény (Auróra kiadó, 1942, P. Howard álnéven) A detektív, a cowboy és a légió egyfajta összegzése ponyvaíró munkásságának, görbe tükröt tartva a szakma silány „csinálóiról”. Posztumusz jelent meg, hagyatékból kiadva Konzílium az őserdőben című kisregénye, melyet 1942 körül írhatott – alapötletét Albert Schweitzer Orvos az őserdőben c. könyvéből vette. Annak idején vélhetően a kisregény kiolvasható háborúellenessége is közrejátszott abban, hogy nem került nyomdába. A mintegy féltucat verzióban fönnmaradt művet 3 változatban adták közre 2015-ben. Részlet az író javításaival ékes kéziratlappal illusztrált műből: a törzsfőnök haldoklik, mert nem tudja megemészteni a punktroller – masszírozófa – nevű "előételt" (és el kell hívatni Morbicert!)...

1936-ban kerül kapcsolatba a Nova kiadóval (Nova Irodalmi Intézet, Müller Dávid és Pál családi vállalkozása):1936-ban és 1938-ban 2-2 művet fordítóként jegyez (németből és egyszer franciából) – ezek is, akárcsak saját művei A Nova kalandos regényei sorozatban jelennek meg (címlapgrafikus Pályi Jenő, 1900–1953). Ezek már „pengős regények”: P. Howard álnéven 14 kalandregény(paródia), Gibson Lavery neve alatt 5 db vadnyugati történet, 1936–1941 között (a teljességre törő felsorolást lásd).[25] Kiadója nyomására álnéven publikál (noha minden vágya, hogy saját nevén ismerjék el – sovány vigasz, hogy néhány kötetben P. Howard fordítójaként tüntetik föl), akárcsak a kor legtöbb ponyvaírója: a (napjainkig élő) általános elvárás/babona szerint a hazai közönség kevésbé vevő magyar író művére.

Rejtő Jenő életrajza1940 végén szakít a Novával, utolsó művei más-más kiadóknál jelennek meg (ám a címlapok grafikusa ugyanaz marad: Vogel Erik, művésznevén „eric”, 1907-1996, akit a színházi/revü/kabaré világából ismert, ahol jelmeztervezőként dolgozott). 1941-ben a Csillag kiadó következik (Az ellopott futár), majd az Aurora (Piszkos Fred közbelép, A detektív, a cowboy és a légió, 1941–42), utolsó könyve megjelenését már nem éri meg (A megkerült cirkáló, Soóky Margit, 1943). A közönség csak az utolsó 1-2 évben szerzett tudomást arról, hogy P. Howard (szigorúan 'péhovárd', pestiesen ejtve) azonos Rejtő Jenővel – ezt a korabeli szélsőjobboldali sajtó szenzációként tárgyalta.

 

Rejtő Jenő magánélete

Fiatalkori "csajozós" levelezéséből kiderül, hogy szerfölött kedvelte a szebbik nemet, a lányok egyenest rajongtak érte. Azonban nem volt kitartó szerető: a rajongás könnyen csapott át féltékenykedésbe, majd hirtelen szakított, és másik hölggyel bonyolódott levelezésbe (vidékiekkel és fővárosiakkal egyaránt, ezek többnyire alkalmi ismeretségeken alapultak). Egynémely kirohanása egyenest kioktató, sőt sértő is volt a női nem képviselőivel szemben.

Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik (anyagi helyzetétől, illetve kedélyétől függően...). Egy hivatalos leveléből kiderül, hogy csak a Novától 50 ezer pengőt kapott (mintegy 5 év alatt) – és csupán a pengős regényekért. Ezenfelül jövedelme volt még sajtómegjelenésekből, kabaré- és operettelőadásokból, kisponyvákból, filmírásból és egyéb ún. kisjogokból stb.: az átlag ponyvaíróknál sokkal jobban megfizették.

Rejtő Jenő kétszer nősült, mindkét alkalommal (már elvált) gépírónőit vette el, akiknek műveit diktálta (egyik házasságból sem származott gyerek, Rejtő Jenő utódok nélkül hunyt el). Első felesége Boros Rózsa – aki a Bergen-belseni koncentrációs táborban veszett oda 1945-ben – a szociáldemokrata Szakasits családdal állt rokonságban. 1935 októberében kötöttek házasságot, ám alig fél év együttélés után elhagyta az asszonyt – hivatalosan 1937 januárjában váltak el (a bontóper ügyvédje a feleség részéről tulajdon sógora, Rejtő bátyja, dr. Révai Gyula volt – ezek után az írót havi 120 pengő asszonytartásra kötelezték, valamint a 2200 pengős hozományt is vissza kellett fizetnie...). Alig 2 hétre rá, 1937 februárjában vette el második feleségét, Gábor Magdolnát, aki maga is foglalkozott írással: divatos szerzőktől novellákat, krimiket és kalandos könyveket fordított (többek közt a Rejtő egyik fő publikációs fórumának számító Színházi Élet-ben). 1937-38-ban egy éven át Olaszországban éltek, városról városra költöztek: Rejtő folytatta írói munkáját, felesége pedig a gépírást – Budapestre postázta az elkészült részeket (ekkor íródott A szőke ciklon, melynek címszereplőjében halványan Gábor Magdára lehet ismerni). 1938 szeptemberében Rejtő elhagyta második feleségét, a hivatalos válásra 1940 októberében került sor.

 

Rejtő Jenő utolsó évei


Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok időt töltött munkával. Először kézzel vetette papírra történeteit, majd gépírónőknek diktált, de már menet közben is sokat változtatott a szövegen. Mondatait akkurátosan csiszolta, nagy műgonddal járt el: nem csupán a pénz érdekelte, hanem igazi íróhoz méltóan kész volt minden egyes szaváért harcba szállani, több fordulóban diktált, s kiadótól-nyomdától is alapos korrektúra-lehetőséget vállalt/követelt. Leginkább azt rója föl slendrián kiadóinak, hogy kéretlenül belenyúlnak szövegeibe, megcsonkítják a humoros részeket: "Ez a Howard kibírta azt is, hogy Az előretolt helyőrség legjobb részeiből 42 oldalt húzzon Troppauer Hümér költőből, mert 'ezeknek az olvasóknak nem kell a humor, csak épp egy kicsi'. Ez kibírta A fehér folt 3x25 oldalas húzását ugyanez érv alapján a magándetektív leveleiből, és A szőke ciklonra erőszakolt afrikai véget."

Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, rengeteg kávét ivott, cigarettázott, olykor pedig altatót szedett be, de leginkább a korban legális (patikában kapható), Aktedron nevű amfetamin-származékkal stimulálta magát. Ennek és túl fordulatos fiatalkorának köszönhetően idegrendszere nagymértékben meggyengült, és 1939-től sok időt töltött ideggyógyintézetben (Benedek László ideggyógyász utalta be a Siesta Szanatóriumba – amiképp pár évvel korábban József Attilát is –: ez az élmény ihlette posztumusz kiadott A boszorkánymester című regényét, munkacíme szerint Wallenstein szanatórium). A honi helyzet egyre romlik, kitör a világháború, a zsidótörvények miatt már nem publikálhatott saját neve alatt, így más írók műveiben segédkezett.

1942. október 9-én az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali, nyilasokkal is kokettáló lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Az író rögtön beperelte a lapot rágalmazásért (jogi képviselője a bátyja, dr. Révai Gyula volt), ám mivel a cikk álnéven jelent meg, a főszerkesztőn, Oláh Györgyön kérték számon – országgyűlési képviselő lévén azonban mentelmi jog illette, így hosszas jogi huzavona után az ügyet ad acta tették (bővebben lásd Perczel Olivér levéltáros tanulmányát és a peranyagot). Rejtő ekkor már majdnem egy éve halott volt – holtában sem szolgáltattak néki igazságot. A cikk megjelenése után nem sokkal megkapta a behívót (névre szóló behívóparancs, ún. SAS katonai behívó), és ennek nyomán vonult be a nagykátai munkaszolgálatos gyűjtőtáborba (101. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság), ahonnét a gyűjtőhely pszichopata, szadista parancsnoka Muray (Metzl) Lipót (1886–1945 – háborús bűnök miatt kivégezve) rövid úton a keleti frontra (Don-kanyar) vezényelte, a 2. magyar hadsereg részeként – az egész század odaveszett. Az embertelen körülmények és a hatalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. elején (hivatalosan 1943. január 1-jén – a pontos dátum nem biztos) meghalt. Pontosabban: eltűnt (a korabeli katonai gyakorlat szerint halottnak csak azt lehetett tekinteni, akiről ezt három tanú igazolta jegyzőkönyvileg, ezért a statisztika jóval kedvezőbb volt az elesettek terén) – röviddel az 1943. január 12-i doni áttörést megelőzően.

 

Rejtő Jenő regényei és irodalomtörténeti jelentőségük

Rejtő regényei átmenetek a kalandregény és annak paródiája között, a légiós és matrózregényeket művészetté nemesítette. Hősei csetlő-botló kisemberek, akiknek végül igazságot szolgáltat a sors, a történetek fordulatosak, a jellemek alig árnyaltak. Rejtő egyéni humorát a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményei, szójátékok, meglepő szerkezetek jellemzik. Különösen indításai zseniálisak (Uram, a késemért jöttem; Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat), bizarr fordulatai (Fülig Jimmy és Török Szultán leveleiben) mintát teremtettek.

Kiszólásai, csattanói ma is közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel. Legnépszerűbb könyvei: A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány.


P.Howard regény angol nyelvenŐ az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel – igaz csak utólag, saját korában alig említették, bár az olvasók egymás kezéből kapkodták köteteit. Így volt ez a II. világháború után is, a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem vett róla tudomást, könyvei csak 1960 után jelenhettek meg, akkor viszont Jókaival vetekedett népszerűsége, ami a mai napig sem csökkent.

Regényei angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, német, olasz, örmény, román és szlovák nyelven is megjelentek.

Műveiből több film készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilost, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet.

Legutoljára 1996-ban készült el Rejtő-film Bujtor István rendezésében, a A három testőr Afrikában.

"Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot" – írta róla Hegedűs Géza.

Kevesen gondolnák, de Rejtő Jenő angol nyelven kiadott regényei a mai napig olvasottak külföldön, az Amazon webáruházában például mindig van néhány eladó könyv.


Rejtő Jenő emléke

1994-ben Erzsébetváros (Budapest VII. kerület) önkormányzata emléktáblát állított szülőháza falán, 2001 óta pedig internetes népi kezdeményezésre a Szövetség utcának ez a szakasza, illetve a Hevesi Sándor tér egy része Rejtő Jenő nevét viseli.

 

2014-ben a Stand Up Brigád humortársulat Ürmös Zsolt és Szép Bence ötlete alapján a magyar humor és kabaréélet kiemelkedő alakjára, Rejtő Jenőre emlékezve és tisztelettel adózva írói munkássága előtt, 24 órás Kabaré Maraton rendezvényt szervezett a VII. kerületi Bethlen Téri Színházban 2014. március 29-én (az író születésnapján) és 30-án.

A hagyományteremtő 2014-es rendezvény után a humoristák 2015-ben is vidámsággal emlékeztek Rejtő Jenőre március 28-29-én, szombaton és vasárnap. Részletes beszámoló a Kabaré maraton 2015 című cikkben!

 

2016-ban Rejtő Jenőre a 24 órás Humormaraton keretében emlékeznek a humoristák, a részletekért klikk ide:


Humormaraton program

 

A Horthy-korszakban a nyilasok által munkaszolgálatra elhurcolt Rejtő Jenő élete tehát fájdalmasan fiatalon, alig 37 éves korában véget ért, híres figurái (Buzgó Mócsing, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Wagner úr, Gorcsev Iván, Vanek úr stb.) a 45 regény (légiós, humoros-bűnügyi, western történetek), a színművei és szállóigéi azonban velünk élnek.

Rejtő Jenő bélyeg


111 éve született Rejtő Jenő

a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett kiállításról készült beszámoló

 

 

Rejtő Jenő szállóigék

 

Íme néhány gyöngyszem Rejtő Jenő szállóigéiből:


·        Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is.

·        Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő.

·        Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.

·        A kíváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj. Mindent elhisz és semmit sem lát.

·        Tévedni emberi dolog, de kínos.

·        Olyan ideges volt, hogy nem figyelt oda és állandóan tisztességesen játszott.

·        A női lábak olyanok, mint a felső tízezer. Nem kritizálni kell őket, hanem közéjük kell kerülni.

·        Az erény magában hordozza büntetését.

·        Az igazság forgandó.

·        Igazat minden ostoba mondhat, de a jó hazugsághoz bizonyos intelligencia kell.

·        Nem az a fontos, hogy mit akarsz mondani, hanem, hogy mit értenek!

·        Nem én vagyok részeg, te vagy túl józan.

·        A házasság megdermedt szerelem.

·        A férfi addig él, míg kíván. A nő, amíg kívánják.

·        Mosolyogj!  A holnap rosszabb lesz a mánál.

·        A dolgok csak azért javulnak, hogy el tudjanak romlani.

·        Az ember legyen becsületes, ha nincs más megoldás.

·        Seggfej az, akire dühös vagy, de nincs módodban bántani.

·        Eddig beképzelt voltam, de most már tökéletes vagyok!

·        Alkoholistának nevezünk bárkit, aki többet iszik az orvosánál.

 

Forrás: Wikipedia, Humorista Blog

Ajánlatkérés

Név *
Megszólítás - válassz az alábbi lehetőségekből
Telefon *
Email cím *
Igényelt produkció - válassz az alábbi lehetőségekből

Rendezvény dátuma / a fellépés kezdési időpontja

Rendezvény jellege (céges/falunap/magán stb.)
Pontos helyszín, színpadi körülmények
Egyéb információk (preferált fellépők, további információk az árajánlathoz)

Aktuális

2019. dec. 2.

Nádas György humorista műsorai

Nádas György humorista nemcsak stand-up comedy műsorával, hanem énekes-, gasztro-, retro-produkciókkal is szórakoztatja a nézőket. 

2019. okt. 16.

Kőhalmi Zoltán elérhetősége

Kőhalmi Zoltán humorista a Showder Klub és a Rádiókabaré egyik legnépszerűbb fellépője! Kőhalmi Zoltán megrendelése csak céges rendezvényekre lehetséges! 

2019. okt. 11.

Harmadik Típusú Tréfálkozások

Egy innovatív retró kabaré előadás három felvonásban (abból a második a szünet), rengeteg humor, kabaréjelenetek, stand up comedy és rengeteg meglepetés! A konferanszié Maksa Zoltán!

Reflektorfény

A Világ Legügyetlenebb, de Legviccesebb Bűvésze

Stand Up Comedy interaktív bűvészműsor

"A Világ Legügyetlenebb Bűvésze" című stand up comedy bűvészműsor nem egy hagyományos gyerekműsor: itt semmilyen trükk nem sikerül a bűvésznek, még a varázsigék sem működnek... Aztán a színpadra lépő gyerekeknek varázslatos módon minden jobban megy, mint a bűvésznek... 

Hatalmas poénok, látványos trükkök egy humorista-bűvész előadásában! Gyerekműsor, amit a felnőttek is imádnak: A Világ Legügyetlenebb, de Legszórakoztatóbb Bűvésze!